Napozás és egészség

Itt a nyár, sőt, a kánikula is az ajtón kopogtat. A napsugarak mindannyiunkat arra csábítanak, hogy átadjuk magunkat az önfeledt napozásnak.

Az orvosi figyelmeztetések ellenére azonban sokan nem tartják be a napozásra alkalmas időintervallumot, és meggondolatlanul órákon át süttetik magukat. Ennek negatív következménye pedig a bőr idő előtti öregedése, a ráncosodása, súlyosabb esetben pedig a bőrrák kialakulása.

Az utóbbi években az orvosok nem győzik hangsúlyozni, hogy a nap káros sugaraival szemben a bőrt mindenképpen védeni kell. Elsősorban úgy, hogy napozás előtt és közben minél magasabb faktorszámú bőrvédőkrémet használjunk. Nemrégiben azonban olyan hír látott napvilágot, mely szerint bőrünket nem kell állandó jelleggel napvédőkrémmel agyonkennünk.

A legutóbbi napozással kapcsolatos kutatás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogyha huzamosabb ideig nem napozunk, szervezetünk nem állít elő megfelelő mennyiségű D-vitamint, ami csontritkuláshoz, depresszióhoz és „elhájasodáshoz" vezethet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a napvédőkrémek használatát mellőznünk kell. Abban az esetben, ha egy óránál tovább fekszünk ki a napra, legalább egy húszas faktorszámú krémet kenjünk a bőrünkre.

Szakértők szerint naponta 15-20 percet ajánlott napozni annak érdekében, hogy a „Nap vitaminját" vagyis a D-vitamint szervezetünk előállítsa. A normális D-vitaminszint ugyanis 40 százalékkal csökkenti egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a D-vitaminhiány elhízáshoz, valamint az ebből következő elhájasodáshoz vezethet. Azok a személyek, akik fogyókúrájuk ideje alatt D-vitamint vittek szervezetükbe, fölösleges kilóikat jóval könnyebben leadták.

Végül köztudott, hogy a D-vitamin és a jó közérzet kialakulásáért felelős hormonok között szorosabb összefüggés van, mint gondolnánk. Ezzel magyarázható többek között az is, hogy a „súlyosabb depressziók" a napfényhiányos késő őszi, illetve téli hónapokban jelentkeznek.